A hónap témája: Homlokzati hőszigetelés

Egyre több családi házat látni, amit utólag „becsomagolnak”, azaz külső hőszigeteléssel látnak el. Nem csoda, hiszen évente általában 7, de nem ritkán 9 hónapon keresztül is fűtünk, és ha ezzel a módszerrel a gázszámla egy jelentős része megtakarítható, akkor érdemes lehet belevágni, de mindenekelőtt tájékozódni a lehetőségekről.

Hogyan fogjunk hozzá?

Mielőtt döntenénk, célszerű a fűtési szezonban hőtérképet vagy teljes energetikai tanúsítványt készíttetni a házunkról. Ez a néhány tízezer forintos vizsgálat megmutatja, hogy hol vannak az ún. hőhidak, azaz hol veszítjük el a legtöbb energiát. Az ár tartalmaz egy javaslattételt is arra vonatkozóan, hogy mit érdemes korszerűsíteni. Általában a padlón, tetőn, kéményen, padlásfeljárón, a rosszul beépített vagy elöregedett nyílászárókon keresztül több hő távozik, mint a falakon át. Lehet, hogy a rezsi csökkentéséhez már az is elegendő, ha ezeket a hibákat elhárítjuk.

 

Ha a homlokzati hőszigetelés mellett döntünk, utána kell járnunk, hogy az épület falazati anyagának megfelelően milyen típusú és vastagságú hőszigetelés ajánlott. A szigetelőanyag fajtája lehet polisztirol, kőzetgyapot vagy üveggyapot, vastagsága általában 2-20cm között változik. Ennek kiválasztásához érdemes ingyenes helyszíni felmérést és tanácsadást kérnünk erre specializálódott szakembertől.

A kivitelezés menete

Az első lépés a szigetelendő falfelület előkészítése. Utólagos hőszigetelésnél ez azt jelenti, hogy a repedezett, málló vakolatot eltávolítják a ragasztás előtt. Ezt követően ún. lábazati indítósíneket csavaroznak a falra, majd e kezdőprofiltól indulva elkezdik felragasztani a szigetelőlapokat. Ezeket az elemeket dübelekkel (speciális csavarokkal) rögzítik a homlokzathoz, hogy az időjárás viszontagságai és a ragasztó száradás utáni repedezése ellenére is szorosan a helyükön maradjanak. A sarkokat műanyag vagy fém élvédőkkel látják el, hogy ne pattanjanak le később. Végül a felületre üvegszövet hálót rögzítenek ragasztóval, erre jöhet az alapozás és a színezett vakolat.

Mire figyeljünk?

A szakértők szerint az optimális eredményhez minimum 10 cm vastag szigetelésben érdemes gondolkodni. Ezen nem érdemes spórolni, hiszen maga a szigetelőanyag csak egy része a teljes költségvetésnek: a dübelek, a ragasztó, az üvegszövet háló, a vakolat és esetlegesen a homlokzat felállványozása a munkadíjjal együtt szintén jelentős tétel, így célszerű egyszer, de akkor jól megcsinálni az egészet.

 

Sokan egyszerűbbnek – és olcsóbbnak – tartják, ha nem kívülről, hanem belülről szigetelik a falakat. Ettől azonban gyakran óva intenek a szakértők, ugyanis a belső szigetelés következtében a külső fal hőmérséklete jelentősen csökken (hiszen nem fűtjük annyira belülről), a hideg felületen pedig lecsapódik a pára, ami penészedést okoz, a lakóknak kellemetlen légúti betegségeket okozva. Ez egy párazáró fóliával elkerülhető, ám ez azt jelenti, hogy erre a falra később nehezen helyezhetünk fel polcot vagy képet, mert a fúrás megsértheti a párazáró réteget. A belső hőszigetelés azonban további komoly problémákat is felvet (gondoljunk csak az így fagyzónába kerülő falakban futó esetleges vízvezetékekre), így ilyen esetben mindenképp ajánlott szakember tanácsát kérni. Persze vannak esetek, amikor elkerülhetetlen a belső hőszigetelés (pl. telekbeépítési határok miatt), de amennyiben tehetjük, válasszuk a biztosabb megoldást, azaz a külső hőszigetelést.

Mennyibe kerül az utólagos külső hőszigetelés?

A homlokzati hőszigetelés munkadíja négyzetméterenként nagyságrendileg 2-3 ezer forint. Az állványozás négyzetméterenként kb. 800 forint. Ehhez jön az anyagköltség, ami a szigetelőanyag típusától és vastagságától függően 2500-5000 forint/m2 között alakul. Ennek megfelelően egy 100-120 négyzetméteres ház utólagos homlokzati hőszigetelése körülbelül 1-1,5 millió forintba kerül.

 

Időről időre kiírásra kerülnek energetikai korszerűsítésre vonatkozó pályázatok. Célszerű utána nézni az igénybe vehető támogatásoknak, és élni a vissza nem térítendő állami támogatás lehetőségével.

Megéri?

Szakszerű kivitelezés esetén ezzel a fűtésszámla akár 20-40%-a megtakarítható, így a beruházás körülbelül 10 év alatt megtérülhet (a beépített anyagok árától és minőségétől függően), addig is növelve komfortérzetünket. Nem utolsó szempont, hogy értéknövelő beruházásról van szó. Ha a házunk eladására kerülne sor, egész biztos, hogy komoly előnyt élveznénk a nem szigetelt házakkal szemben.

Érdemes tehát utánajárni a részleteknek!

Tudta, hogy a homlokzati hőszigetelés finanszírozható lakástakarékpénztári megtakarításból is?

A lakástakarék-számla a lakásvásárlástól a felújításig számos lakáscél megvalósítására alkalmas. Tekintse meg itt, hogy mire tudja fordítani megtakarítását!

Számolja ki kalkulátorunkkal, hogy mennyit érdemes félretennie!

Olvassa el ezeket a cikkeket is:

A hónap témája: Venni vagy bérelni?

A hónap témája: Venni vagy bérelni?

Mi magyarok általában akkor lakunk albérletben, ha nincs pénzünk saját lakást venni, vagy még diákként ideiglenesen távol kerülünk szülővárosunktól. Szinte életcél a saját ingatlan megszerzése, legtöbbünk el sem tudja képzelni a jövőjét bérelt lakásban. Pedig nem biztos, hogy mindenki számára ez a legjobb döntés.

Tovább »

A hónap témája: Panel ablakcsere

A hónap témája: Panel ablakcsere

Hazánkban közel kétmillió ember lakik panellakásban. Ezeknek a házaknak a többsége a '70-es években épült, így ma már több mint negyven évesek. Aktuális tehát a felújítás, és akik kimaradtak a Panelprogramból, azok kénytelenek saját erőből kicseréltetni a huzatos, rosszul záródó ablakokat és erkélyajtókat.

Tovább »